Szerdán megkezdődik a tanítás az ország általános és középiskoláiban, ami jó alkalmat kínált arra, hogy megkérdezzünk néhány oktatás-nevelésben dolgozó, gyermeklélektannal foglalkozó szakembert, hogyan értékelik az oktatási államtitkárság eddigi tevékenységét. Milyennek ítélik ők Hoffman Rózsa szakállamtitkár elképzeléseit?

Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője az új oktatásirányítás legfőbb hibájának a helyzetértékelés hiányát, egyes problémák túlhangsúlyozását tekinti, amire nemigen lehet egy vállaltan rendteremtő, helyreállító programot építeni. Számára ez is magyarázza, hogy eddig csupán látszatintézkedésekkel találkozhattunk.

A szakember ide sorolja az alsó tagozatos osztályozás és a buktatás visszaállítását, az egyházi iskolák finanszírozási vitájának eldöntését, azt a várhatóan bevezetésre kerülő intézkedést, amely szerint a jövőben az egyetemek helyett a kormány joga lesz dönteni az emelt szintű érettségi követelményeiről. Horn úgy látja, ezekben a lépésekben az a közös, hogy az oktatási rendszer egészét érintő érdemi változtatásokat nem eredményeznek.

"A tárca kommunikációjából az sejlik, hogy az oktatásban káosz van, és rendet kell csinálni. Álláspontom szerint nincs káosz, és a problémákat meg kell oldani" - mondja az AKG pedagógiai vezetője. Úgy véli, a pedagógusok tekintélyét nem lehet visszaállítani központilag, nincsenek olyan szakmai anyagok, amelyek a központi tanterveket működőképessé tehetnék, a szó tantervi értelmében nem is lehet egységes iskolarendszert létrehozni.

Az integráció kapcsán Horn György megemlíti, hogy vannak olyan települések, ahol jóformán csak romák élnek, tehát ahol maga a település szegregált. Ez föveti a kérdést: hogyan lehet ott megvalósítani az integrációt? A szakember úgy tapasztalja, az ilyen kiragadott példák túlhangsúlyozásával igyekszik az integrációellenes középosztály érdekeit képviselni az oktatási kormányzat.

Bár Horn György nem ért egyet a fent említett lépésekkel, közepesre (3) értékeli a szakállamtitkárság eddigi ténykedését. Úgy véli, a kormány célkitűzéseit nem lehet megvalósítani a melléjük rendelt eszközökkel, és csupán látszatintézkedések történtek eddig a közoktatásban.

Vekerdy Tamás gyermeklélektannal foglalkozó klinikai szakpszichológus a buktathatóság visszaállítása kapcsán paradigmatikus példát említ. 1971-ben Worth és munkatársai a kiválasztott iskolákban megfelezték osztályismétlésre ítélt gyerekeket, fele részükkel megismételtették az évfolyamot, fele részüket tovább engedték. Ezt követően 12 területen mérték az elért eredményeiket.

Nyolc területen semmiféle eltérést nem tapasztaltak az ismétlő és az átengedett gyerekek között a következő tanév végén. Három területen jobb eredményt értek el azok, akik továbbléptek a következő osztályba, és mindössze egy területen mutattak jobb eredményt azok, akik ismételtek. Azonban mindkét csoport új osztálya leggyengébb tanulói közé tartozott továbbra is. Vagyis az évismétlés nem járt együtt az eredmények javulásával. Az idevágó német szakcikkek 85-90 százaléka egyértelműen úgy foglal állást, hogy buktatni nem jó, felesleges évveszteség.

A pszichológus szerint a buktatás kérdésénél sokkal súlyosabb problémák terhelik a hazai oktatást, más bajoktól szenved a magyar iskola, amelyeket a jelenlegi oktatási kormányzat szintén orvosolni ígér, például a pedagógusképzés, a tanárok kezdő fizetése vonatkozásában. Az osztályozást illetően úgy vélekedik a szakember, hogy amíg például egy 3-as érdemjegy visszavetheti a tanulót, addig ugyanez a közepes teljesítmény szóban értékelve akár serkentheti is a diákot. "Rossz pedagógus lennék, ha az év elején, az első néhány gesztus alapján osztályoznám a tárca eddigi gesztusait, ha mégis muszáj, a semleges közepesre (3) értékelném az eddigieket" - zár diplomatikusan Vekerdy.

Az újlipótvárosi Kék Általános Iskolát csaknem két évtizeden át igazgató Tarján András elsőként szintén az alsó tagozatos buktatás ellen emel kifogást. Véleménye szerint a diák buktatása büntetés, amellyel eredmény nem érhető el, ellenben tovább romlik a helyzet, így nagy visszalépésnek ítéli annak visszaállítását. A pedagógusok tekintélyét sem adminisztratív eszközökkel látja biztosítottnak a nyugalmazott direktor, szerinte az a kolléga szaktudásának függvénye, valamint annak a kompetenciának, amelyet kapcsolatépítő képességével elér a tanulókkal és a szülőkkel.

A volt iskolavezető attól is tart, hogy a gyerek egyre inkább kikerül az oktatás középpontjából, helyét a pedagógus veszi át, továbbá károsnak ítéli, hogy - az eddigi megnyilvánulások alapján úgy fest - az új oktatási kormányzat nem viszi tovább a kompetenciaalapú oktatási programot. Hiba az is, hogy meglátása szerint a tárca az oktatási szegregációval kíván rövid távú eredményeket elérni a középrétegeknél. Ugyanakkor az integráció elhagyása még inkább szétszakítja az országot.

Tarján kitért még az állami szakfelügyelet visszaállításának ügyére is. Úgy véli, a leendő szakfelügyelők politikai megbízottként fognak tevékenykedni az iskolákban, felülírva a két évtizeden át jól működő szaktanácsadói rendszert. Az eddigi eredmények alapján a volt igazgató egy gyenge egykettedre (1/2) értékeli az új oktatásirányítást. Lehet javítani.

stop.hu (szept. 1.)